Január elsejére halasztotta a kormány a magáncsőd bevezetését

Még mindig nincs alkalmazási módszertan, ez az oka a halasztásnak.

Az alkalmazási módszertan pontos kidolgozásának okán augusztus elsejéről 2018. január elsejére halasztotta csütörtöki rendeletével a kabinet a magáncsőd intézményének bevezetését - tájékoztatat a kormány közleménye.

A magáncsődről szóló törvényt 2015. május 20-án fogadta el a parlament. A törvény alkalmazását egy évvel, 2016 decemberéig elhalasztották. Ezt követően további hét hónappal, 2017. augusztus 1-jéig ismét elhalasztották az alkalmazást.

A jogszabály a "jóhiszemű" eladósodott magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy - egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt - átütemezzék adósságaikat, egy maximum ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el az adósságcsapdát.

Egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni. A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék "irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben.

A jogszabály a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.